A tűzifa a világ legrégebbi tüzelőanyaga, hiszen már az őskorban is melegedtek a lángjánál és sütöttek vele. A mai világban a tűzifa, mint tüzelőanyag jelentőségé egyre nagyobb lesz, mivel a földgázkészleteink csökkennek.
A tűzifa tökéletesen helyettesíti a gázt, bár kényelmi szempontból nem, de fűtés szempontjából még jobb hőérzetet is biztosít.
Környezetvédelmi szempontból sem elhanyagolható az a tény, hogy a fa évről-évre újratermelődik, ha a felhasználás és a növekedés egyensúlyát fenntartjuk, akkor megújuló energiaforrásként hasznosítható, továbbá a fák ugyanannyi széndioxidot kötnek meg a levegőből, mint amennyi az eltüzelése során a levegőbe kerül, így ez a folyamat széndioxid semleges.
Manapság nehéz helyzetben van a vásárló, aki jó minőségű és mennyiségű tűzifát szeretne vásárolni, mivel sokféle téves tájékoztatás is kering a köztudatban a tűzifáról, bárki-bármit mondhat, mindenféle felelősségre vonás nélkül. Remélem sikerül tisztába tenni a dolgokat és eloszlatni a kételyeket.
Mennyiségek, mértékegységek:
Több helyről hallani, hogy tűzifát köbméterre kell vásárolni. Miért is, és milyen köbméterre?
Normál köbméter: 1m × 1m × 1 méter kiszerelésről beszélünk, általában ömlesztve, hasítva, teherautó platóján mérve. Ez abból a szempontból jó vétel, hogy egy mérőszalaggal ellenőrizhető a mennyiség, igaz nem tudjuk hány mázsa fát vásároltunk, de legalább állandó mennyiséget kapunk. A súly úgyis nagyban függ a fa nedvességtartalmától, de erről majd egy kicsit később…
Az ömlesztett köbmétert nem szabad összetéveszteni a sorba rakott köbméterrel, főleg az árát!
Nehogy ömlesztett tűzifát vegyünk sorba rakott áron, mivel sorba rakva több fa fér el egy köbméterben. Sorba rakva, általában kalodában tudunk fát vásárolni, de ezt is érdemes méréssel ellenőrizni, mivel nem mindegy, hogy a kaloda kívül vagy belül méretes, mert a kaloda falvastagsága a tűzifa rovására mehet. Nem is beszélve arról, amikor nem is éri el a kaloda a kívánt méretet.
Kalodában a tűzifa mindig drágább lesz, mert a tűzifát általában sorba rakva kapjuk meg, így ugyanabban a köbméterben több fa elfér, továbbá a vásárló fogja kifizetni a kalodakészítés árát is.
Körülbelül 4 ömlesztett normál m3 felel meg 3-3,5 sorba rakott m3-nek.
Egy ömlesztett m3 fa, fafajtától és nedvességtől függően 3,5-5,5 mázsának felel meg.
Erdei köbméter: 1m × 1m × 1.7 méter, általában erdészeteknél, méteres hosszra vágott tűzifáknál (ágfáknál, ölfáknál) használják, ami annyit jelent, hogy az 1 méter hosszra vágott tűzifák 1.7 méter magasra, sarangba vannak rakva, és ebből veszünk 1 méter hosszúságot. Ez körülbelül 10-12 mázsa keményfának felel meg, fafajtától és nedvességtől függően, kivéve az akác, ami kb. 7-8 mázsát nyom.
Ha esetleg erdei köbméterre veszünk hasított fát, akár ömlesztve, akár sorba rakva, akkor ugyanazokra a fontos dolgokra kell odafigyelni, amit a normál m3-nél fent leírtam.
1 mázsa (q), azaz 100 kg: A legtöbben a régi hagyományok miatt még mindig mázsában szeretnek tűzifát vásárolni, pedig sok tűzifa árusító, forgalmazó helyen nem áll rendelkezésre hiteles mérőeszköz, ezért legtöbbször a vásárlók, de még a kiszállítók sincsenek tisztában az eladott mennyiség súlyával.
Arról nem is beszélve, hogy sokan, sajnos lopott tűzifával üzletelnek, sokan pedig a kiszállított mennyiséggel csapják be vásárlóikat, abba pedig már bele se merek gondolni, amikor ezt a kettő „tevékenységet” egyszerre gyakorolják. Ennek tudatában véleményem szerint nem mindig a legolcsóbban, mázsára árult tűzifát kell előtérbe helyezni a vásárlásnál, mivel a régi, jól ismert közmondásunk szerint is „Olcsó húsnak, híg a leve”.
Induljunk ki abból, hogy valós a kiszállított tűzifa súlya. Véleményem szerint akkor sem érdemes mázsára vásárolni, mivel értelemszerűen súlyra, csak a frissen vágott, vizes tűzifát éri meg eladni.
Ha pedig száraz fát szeretne vásárolni mázsára, becsületesen, akkor két lehetőség maradt:
Megveszi azt sokkal drágábban, esetenként másfél, kétszeres áron, mivel csak így lehet becsületesen, haszonnal értékesíteni. (Ugye, hogy nem ezt fogja választani, a sok hirdetés közül?).
Megvásárolja köbméterre! Akár méterben, akár hasítva, ömlesztve, sorba rakva, szerintem így jár a legjobban!
Ebben az esetben biztos, hogy ugyanazt a mennyiséget fogja kapni minden alkalommal, ki tudja számítani körülbelül mennyi fára lesz szüksége a következő télre. Nem történhet olyan, hogy 20 mázsát rendel, és 12 mázsát kap, és nincs olyan, hogy egy 15 mázsa teherbírású kisteherautóra rámondják, hogy 40 mázsa van rajta, és sajnos mindig van, aki elhiszi. Nem történhet meg az sem, hogy elsőre kiviszik a jó mennyiséget, és amikor már megvan a kölcsönös bizalom, akkor pedig már nem.
Ismétlem: köbméternél, hogy ne tudják átvágni csak a platót vagy a kalodát kell lemérnie, mérőszalaggal pedig általában mindenki rendelkezik! Ja, és előtét körbenézni, nehogy sorba rakott áron vegyünk ömlesztett köbméterben tűzifát!
Kiszállítás során érdemes még odafigyelni arra is, hogy a plató a fakupac alatt üres legyen, mivel alatta szépen el lehet helyezni raklapot, szerszámos ládát, pótkereket stb., ami mind a kiszállított fa mennyiségéből vesz el. Ez egy billenő platós (billencs) autónál nem igazán kivitelezhető, de egy fix platós autónál, amikor a fát kézzel pakolják le előszeretettel alkalmazzák.
A fa minősége:
Érdemes odafigyelni a vásárlásnál, hogy a fa egészséges legyen, ne legyen korhadt, pudvás.
Keményfa kategória tartozik a teljesség igénye nélkül: tölgy, bükk, cser, akác, gyertyán, kőris, platán.
Puhafa kategória tartozik a teljesség igénye nélkül: nyár, nyír, fűz, hárs, vadgesztenye, éger.
A fa nedvességtartalma: (összsúly = 100%)
A frissen vágott fa nedvességtartalma kb. 40-60 %
Légszáraz fa nedvességtartalma kb. 12-20% ( 1- másfél évig szabadban száradó fa )
Abszolút száraz fa nedvességtartalma kb. 10 % ( 2 évig fedett helyen, hasogatva tárolt fa )
Itt jegyezném meg, hogy a vásárolt tűzifát a legjobb, ha egy féltető alatt, fedett, de oldalról nyitott helyen tároljuk, raklapon, hogy oldalról és alulról is szellőzhessen, mindezt a végfelhasználás nagyságába összeaprítva.
A fa fűtőértéke:
Gyertyán: Magas fűtőértékű fa, 15.8 Mj / Kg. Érdemes nyáron beszerezni, hogy legyen ideje kiszáradni, könnyen befülled, ezért érdemes minél hamarabb felhasogatni, ami ennél a fajtánál nem egyszerű feladat! Kicsi a kéregszázaléka, közkedvelt tüzelő.
Bükk: Magas fűtőértékű fa, 15.6 Mj / Kg. Érdemes nyáron beszerezni, hogy legyen ideje kiszáradni, könnyen befülled, ezért érdemes minél hamarabb felhasogatni. Általában könnyen hasad. Kicsi a kéregszázaléka, közkedvelt tüzelő.
Tölgy: Magas fűtőértékű fa, 15.2 Mj / Kg. Érdemes nyáron beszerezni, hogy legyen ideje kiszáradni. Általában könnyen hasad. Nagy a kéregszázaléka, közkedvelt tüzelő.
Akác: Magas fűtőértékű fa, 14.8 Mj / Kg. Fülledésre nem érzékeny, általában könnyen hasad. Nagy a kéregszázaléka, akár nyersen is jól ég. Közkedvelt tüzelő.
Végül, néhány jó tanács:
Aki teheti legkésőbb nyáron szerezze be az éves tűzifa készletét és rakja fedett, de nem teljesen zárt helyre tárolni a végfelhasználás méretére aprítva. Amennyiben megteheti, legjobb, ha egy évvel előre gondolkodik az ember, így mindig az egy éve megvásárolt, felaprított, felrakott fával tüzel.
Pincébe vagy teljesen zárt helyre csak száraz fát szabad berakni, mivel ellenkező esetben bepenészedik.
Abban az esetben, ha mégis valamilyen okból későn sikerül beszerezni a tüzelőt, akkor érdemes mindig, egy-két napi tűzifát a kályha, kazán tetejére, fölé rakni, hogy mire eltüzelésre kerül nagyjából kiszáradjon.